7.fejezet: A szerveszkedés

Az eljegyzés óta eltelt egy hónap. Az iskola elkezdődött. A tananyag nem bizonyult nehéznek, de egy-két anyag fejtörést okozott. Edwarddal úgy döntöttünk, hogy a gyűrűt nyakláncon hordjuk, hogy ne legyen nagyon feltűnő. Senki nem tudta, hogy mi történt augusztusban csak a családom és a Cullenék. Egyre többször aludtam Edwardéknál. Charlie nem tajtékzott, elfogadta. Csak annyit kért, hogy ha ott alszok, akkor hagyjak valamilyen üzenetet.
Szeptember 12-ke, csütörtök volt. Holnap töltöm be a 18. életévemet. Egy évvel leszek idősebb, mint Edward. Kicsit zavart a dolog, de tudtam, hogy lassan olyan leszek, mint ő.
Reggel erős fény sütött a szemembe. A szemem elé kaptam a kezemet, és óvatosan felültem. Kint sütött a nap. Elszomorodtam. Unalmas lesz a mai napom. Lassan összeszedtem magamat és elindultam a suliba a furgonommal. Bent a suliban minden rendben volt. Jessica boldogan ecsetelte, hogy milyen jó volt a hétvégéje Mikekal. Csak mosolyogtam rá. Az ebédszünetben a régi asztalomhoz ültem le.
- Bella holnap van a szülinapod, ugye? – kérdezte Angela.
- Igen. – suttogtam.
- Az tök jó. Akkor holnap buli van. – szólt Mike.
- Nem, nem.
- Ne már. Akkor legalább egy baráti találkát. Mit szólsz? - szólt bele Jess is.
- Rendben. De semmi nagy durranás!
Suli után hazamentem és hátul kiültem napozni. Élveztem ezt a kevés napsütést is. Este kis TV-zés után felvonultam a szobámba. Szomorúan rogytam le az ágyra. Edward tegnap este óta nem volt itt és már kezdett hiányozni. Ma este se jön, mert vadászni mennek és, ahogy hallottam holnap is sütni fog a nap, szóval nem fogom látni még holnap se. Fürödtem és hamar eltettem magamat másnapra.
Reggel ragyogó napsütésre ébredtem. Lent a konyhában egy csokor virág és egy csoki desszert várt rám. Bent a suliban is csokikat és kisebb fajta csecse-becséket kaptam. Suli után hazamentem és átöltöztem. Úgy beszéltük meg, hogy Jessica és Angela jönnek értem. Öt fele vettek fel a csajok és egy kisebb fajta presszóba mentünk. Egyszerre köszöntöttek fel újból hangosan a többiek. Piát rendeltek, de én mellőztem az alkoholt. Inkább maradtam a narancslénél és az ásványvíznél. Karaokiztunk egyet, majd utána halkabban beszélgettünk. Nyolc fele elkezdtek szállingózni a többiek. Kint elköszöntünk egymástól és utoljára még boldog szülinapot kívántak. Halk dudálást hallottam. Megfordultam és megláttam az út szélén lehúzódva várakozó Volvót.
- Látom ma valaki más fog hazavinni. Menj, siess! Ne várakoztasd meg. Majd hétfőn találkozunk. – mondta mosolyogva barátnőm.
- Rendben. Köszi ezt az a délutánt. Sziasztok. – köszöntem el és sietős léptekkel a kocsi felé indultam.
Odaértem, még visszaintegettem a lányoknak és beültem.
- Szia.
- Szia Bella. – köszönt dallamos hangon. Odahajolt és egy csókot nyomott a számra. – Mehetünk?
- Persze.
Elindultunk. Néhány másodperc utazás után észre vettem, hogy nem hazafelé megyünk, hanem másfele.
- Charlie tudja? – kérdeztem.
- Persze. – válaszolta Edward kedvesen. – Milyen volt ez a két nap?
- Unalmas, mert nem voltál mellettem. A mai pedig egy kicsit zsúfolt. – mondtam, mikor már a sötét házhoz vezető úton jártunk.
A kocsi hirtelen megállt a sötétségben. Gyorsan kiszállt szerelmem és kinyitotta az én oldalamon az ajtót, majd kisegített.
- Hol vannak a többiek?
- Nem tudom. – válaszolta és átölelte a derekamat.
Elindultunk a ház felé. Kis híján orra buktam, ha Edward nem kap el. Felértünk a lépcső tetejére és kinyitotta az ajtót előttem. Óvatosan beléptem. Hirtelen felgyulladt a lámpa a szobában és a Cullen család ott állt. Könnyek gyűltek a szemembe.
- Bella szeretnék boldog születésnapot kívánni, és persze a többiek is. – mondta Edward és a családja mellé lépett.
Alice lépett elé és utána sorjában a többiek is. Boldog szülinapot kívántak majd átadták az ajándékaikat. Esmétől és Carlislétől egy könyvet, Rosalietől és Emmettől egy farmer nadrágot és parfümöt, Alicetól és Jaspertól egy ezüst karkötőt kaptam. Edward maradt utoljára. Tőle egy csokor vörös rózsát és egy CD-t kaptam.
- Köszönöm. – suttogtam elérzékenyülve.
Megbontottam a tortát, bár csak én ettem belőle. A hangulat nagyon jó volt. Ennél szebb és jobb szülinapom nem is lehetett volna. Később elvonultunk szerelmemmel a szobánkba. Fürdés után hozzá bújtam. Boldogan ölelt át, majd lassan elnyomott az álom.
Másnap nagyot nyújtózkodva keltem fel. Lentről finom tojásrántotta illata szállt fel. Felöltöztem és lementem. Esme újból kitett magáért.
- Szia Bella. Látom, felébredtél. Hosszú nap áll előttünk.- csicseregte Alice.
- Miért is?
- Majd mindjárt megtudod. – mondta és a lépcső fel felé kezdett el húzni a reggeli befejezte után.
- Jó szórakozást lányok! – kiáltott még utánunk Esme.
Barátnőm behúzott a Jasperrel közös szobájukba és leültetett az ágyra. Eltűnt az egyik ajtó mögött, majd a kezében egy tucatnyi újsággal tért vissza. Ledobta az ágyra és ő is helyet foglalt.
- Szóval, itt az ideje, hogy megtervezzük és szervezzük a nagy eseményt.
- Alice, de még az időpontot se tudjuk. – válaszoltam, de már egy esküvői újságot nézegettem.
- De igen. Négy hónap múlva, december 15-én.
- Hát az tényleg rövid idő. – válaszoltam és már hason fekve több újságot lapozgattam.
Halk kopogtatást halottunk, majd belépett Rosalie.
- Csatlakozhatok? – kérdezte.
- Persze. Gyere! – mondtam.
Leült és így hárman böngésztük az újságokat. Halk társalgásba kezdtünk. Megegyeztünk, hogy fehér színű lesz minden, mint a hó. Virágnak a kálát választottuk.
- A többit pedig bízd ránk! – csapta össze a noteszát Alice és Rosaliera nézett.
- Bizony. Neked már csak a ruhádat kell kiválasztanod. – bólintott a másik Cullen lány is. Az idő pergett, de én még mindig nem találtam semmit. Dél környékén Esme is csatlakozott hozzánk, kezében egy tálcával, az ebédemmel. Végül ő is leült, tippeket és tanácsokat adott.
Odakint már sötétedett már, mikor felkiáltottam.
- Meg van!
Az összes lány mellém gyűlt és feszült figyelemmel figyeltek. Két újságot vettem a kezembe, az egyikből a ruha felsőt, a másikból a ruha az alsó részt vágtam ki és illesztettem őket egymáshoz. Alice szeme felragyogott és azonnal elkezdte lerajzolni, és közben hozzá biggyesztette a maradék ruhadarabot is. Pillanatokon belül kész lett. Fantasztikusan nézett ki.
- Innentől kezdve már az én dolgom a ruha. Neked Bella pedig annyi a feladatod, hogy pihenj és felkészülj az eseményre. – mondta Alice. – A többit bízd ránk. – kacsintott.
- Lenne még két kérdésem.
- Igen? – kérdezték.
- Rosalie szeretném, ha te lennél az egyik koszorús lányom. Szeretnél?
- Igen. Köszönöm. – ragyogott fel a lány szeme.
- Alice szeretném, ha te lennél a másik koszorús lányom. Mit szólsz hozzá?
- IGEN! – ugrott a nyakamba boldogan. – Akkor nekünk is kell valamilyen ruhát készítenem. De megoldom.
Összemosolyogtunk, majd mindenki az elvonult a saját rezidenciájára.